|
|
| Összetett
színnevek |
| |
| Földrajzi
eredetre utaló színnevek |
| |
Országok, régiók, városok
és népek neve könnyen "hozzátapad"
a színnevekhez. Többnyire az alapanyag,
a festékkészítés, a színezési
technológia eredetére utalnak, olykor
csak fantázianevek, és a divatszínnevek
között is nagyon sok földrajzi vonatkozású
van.
| földrajzi eredetû
színnevek |
 |
 |
 |
 |
porosz-,
berlini
v. párizsi kék |
pompeji
vörös |
skótzöld |
indiai
sárga |
Érdekes kettôsség figyelhetô
meg a földrajzi színnevek körében:
ugyanarra a színre olykor több név
vonatkozik, máskor egy földrajzi név
többféle árnyalatot jelent.
Egy szín - több név
Gyakori, hogy ugyanaz a színezési technológia
több helyen is kialakul, és bár alig
van különbség az árnyalatok között,
mégis többféle néven terjed
el. Például a vas-oxid tartalmú vörös
festék ismert, mint indiai,
velencei, angol-, spanyol- és perzsavörös.
Hasonló példa a poroszkék
- vagy berlini kék
-, ez volt az elsô "modern" festék,
a 18. században Berlinben (az akkori Poroszország
fôvárosában) vegyészek állították
elô. Jó minôségû festék
lévén, gyorsan elterjedt a mûvészvilágban
és többféle nevet kapott, melyek közül
ma is használatos, - a porosz és berlini
mellett, - a párizsi kék.
Érdekes, hogy a berlini- és a poroszkék
név inkább Franciaországban ismert,
a párizsi kék pedig német nyelvterületen.
A magyar szakirodalomban mind a három név
elôfordul.
Egy név - több szín
Másrészt, egy földrajzi név
egyszerre több különbözô színre
és színezési technológiára
is utalhat. Például a spanyolvörös
jelentheti a dél-amerikai eredetû kármint;
a spanyolországi higanybányából
származó cinóbert, és az ezzel
színezett pecsétviasz színét;
és egy vas-oxid tartalmú földfestéket
is. A római vörös
utalhat az ókori kerámia (a terra sigillata)
élénk narancsvörösére;
a római császárok bíborvörös
palástjára; a római légiók
vörös egyenruhájára; és
a katolikus egyházi méltóságok
skarlátvörös öltözetére.
A perzsakék jelenti
a Perzsiából származó türkizkô
színét; a kínaiak által kedvelt
kék porcelánmázat, melynek alapanyagát
(a kobalt-oxidot) Perzsiában bányászták,
és ezért Kínában mohamedánkéknek
nevezték; továbbá a szürkéskék
bundájú perzsamacska színjelzôje
is.
"Rejtett" földrajzi színnevek
Néhány színnév földrajzi
vonatkozása nem derül ki elsô pillantásra,
de a szó eredete mégis indokolja, hogy itt
felsoroljuk ôket:
fajanszkék (a fajansz
Faenza olasz város nevébôl származik),
majolikakék (Mallorca
szigetrôl), calvadosszín
(ital, és Calvados megye Franciaországban),
denimkék (Nimes francia
város), konyakszín
(ital, és Cognac város), grünspán
(spanyolzöld, németül), grispánszín
(a grünspán régies magyar változata),
verdigris (vert de Grèce,
görögzöld, franciául), türkiz
(törökkô, francia név), indigó
(Indiából származó kék
), curacaokék (ital,
és Curaçao sziget)
Népnevek
Tágabban értelmezve a földrajzi eredetet,
ide sorolhatjuk a népneveket is, jóllehet
nincsenek egyértelmûen földrajzi helyhez
kötve, ill. már történelmi névnek
számítanak: etruszkvörös,
latinvörös, keltazöld, mohamedánkék,
cigánybarna, habánkék, majakék.
Divatszínnevek
A marketing kedveli a nemzetközi neveket, melyeket
lefordítani sem kell, - ezért gyakran utal
híres és vonzó tájak jellegzetes
színvilágára: Bermuda-kék,
Himalája-fehér, Szahara-sárga, Oxford-zöld,
Bahama-beige, Manhattan-szürke, mediterrán
színek, stb. (Ezek tulajdonképpen
asszociatív színnevek.)
Egytagú, földrajzi eredetû színnevek
Az egytagú
színnevek közül itt újra megemlítem
a földrajzi vonatkozásúakat: Indigó
(Indiából származó kék);
türkiz (törökkô);
ultramarin (tengeren túli,
vagyis a Földközi tenger keleti végébôl
szállított lazúrkô színe);
magenta (olasz város,
angol festéknév); sziena
(Siena olasz város közelében bányászott
barna földfesték); bordó
(Bordeaux francia város, híres vörösboráról). |
| |
 |
|
|