A
tanulmány célja összegyûjteni,
kategorizálni és vizuálisan azonosítani
a magyar nyelvben elôforduló színneveket.
Az anyag két részebôl áll:
1. A SZÍNNEVEKet két szempont szerint
tanulmányozom:
a színnevek típusa
(képzésük, összetételük)
a színnevek szerepe
a kommunikációban
2. A SZÍNSZÓTÁR vizuális
példák (színminták, fotók),
történeti és színadatok gyûjteménye
abc sorrendben
színtartományok
szerint
A színszókincs és rétegei
A színneveket eredetük és funkciójuk
szerint áttekintve, a következô rétegeket
találjuk:
- A színszókincs legbelsô magja
az alapszínnevek.
Ma 12-13 szót tekinthetünk alapszínnévnek
a magyarban.
- Vannak egytagú (egy szóból álló)
színneveink is.
- Az alap- és egytagú színnevek számát
módosító
jelzôkkel tudjuk megtöbbszörözni,
és jelentésüket pontosítani.
- A színnevek túlnyomó többsége
összetett szó,
melynek utótagja alap- vagy egytagú színnév,
elôtagja pedig egy jellegzetes színû
tárgy, földrajzi fogalom, tulajdonnév,
vagy kémiai név.
- A színcsoportneveket
- valamely közös jellemzôjüket kiemelve,
- színek gyûjtôfogalmaként használjuk.
- A színnevek egy csoportja emberekre
vonatkozik, egy másik csak lovakra
ill. egyéb állatokra.
- A színnevek egy része kiveszôfélben
van, régi
szövegekben találkozhatunk velük, a köznyelvben
alig, színjelentésük sokszor elhomályosult.
- Ellentétes folyamatként új
színnevek érkeznek idegen nyelvekbôl,
melyek egy része lassan beépül a
köznyelvbe, más része annyira új,
hogy még csak a divatvilágban használatos.
- A színeket festékként, színezékként
ôsidôk óta használó
mûvészeti
ágak és mesterségek saját,
hagyományos színnévkészlettel
rendelkeznek. E nevek többsége nemzetközi
név, közülük számos belekerült
a magyar köznyelvbe, és a szakirodalmakban
találkozhat velük az olvasó.
- A színnevek egy kis csoportját csak a
bizalmas társalgásban
használjuk, ezeknek gyakran nincs valódi
(vizuális) színjelentése. |
