Az árnyalatok
kifejezhetik:
- A világosság (tónus) érték
változatait (sötét, világos,
halvány, közép)
- A színtartalom arányát (élénk,
tüzes, rikító, fakó, szürkés)
- A hô- és ízérzethez kapcsolódó
karaktert (hideg, meleg, fagylalt, fanyar)
- Az anyag- és felület jellegét (arany,
bársonyos, matt)
Az árnyalatok többsége jól körülhatárolható
tartomány a színsíkon:
| a
színárnyalatok helye a színsíkon |
 |
| 1 |
élénk, erôs, fagylalt, foszfor,
harsány, harsogó, hirtelen, intenzív,
izzó, neon, ôs, ragyogó, rikító,
telített, telt, tiszta, tüzes, tömény,
ultra, UV, vad, vidám, világító,
virító |
| 2 |
derített,
fátyol, gyenge, habos, halvány, krém,
lágy, lazúros, pasztell, üde,
világos, vizezett, vakító |
| 3 |
haragos,
mély, sötét |
| 4 |
bágyadt,
döglött, fakó, fáradt, ködös,
közép, mosott, öreg, piszkos, sápadt,
szürkés, telítetlen, tompa, tört |
1. tartomány
|
2. tartomány |
4. tartomány |
3. tartomány |
| Nem
köthetô a színsíkhoz: |
| antik,
arany, bársonyos, ezüst, fanyar, fém,
fényes, gyöngy, hamvas, hideg, irizáló,
lakk, matt, meleg, metál, opálos |
A jelzôs szerkezetekkel megsokszorozhatjuk a színneveket,
és pontosabban tudjuk a színt meghatározni,
pl.: világos szürkészöld, középkék,
halványdrapp, sötét gesztenyebarna,
rikító vörös, törtrózsaszín,
tüzesnarancs, mélylila, erôs sárga,
telített bíbor, lakkfekete, fakó
bordó, bágyadt türkiz, stb.
Az árnyalatjelzôk majdnem minden színnévvel
társulhatnak, de vannak bizonyos korlátok:
Semleges színekhez kapcsolódó
árnyalatok
A semleges színekhez (fehér, fekete, szürke)
kevesebb jelzô kapcsolódik, és kiesnek
az ellentétes pólusok árnyalatai.
- A fehér lehet: tiszta, ragyogó, vakító,
krém, tört, piszkos, szürkés,
vagy sápadt (arc), valamint hideg és meleg.
Mint felületi szín van: antik, ezüst,
fátyol, fém, fényes, matt és
opálos fehér.
- A fekete lehet: tiszta, mély, szürkés,
piszkos, tompa, vagy fakó (ruhaanyag); hideg és
meleg; továbbá fényes, lakk, bársonyos
és matt.
- A szürke lehet: világos, halvány,
sötét, mély, piszkos, fáradt,
vagy közép; hideg és meleg; bársonyos,
fényes, gyöngy, hamvas, metál.
Nincs, legalábbis a köznyelvben: *élénkfekete,
*tüzesfehér, *harsogó szürke,
az irodalmi nyelvben azonban lehet.
Színes színekhez kapcsolódó
árnyalatok
Tiszta árnyalatok (1.)
- A tüzes, izzó inkább a meleg színekhez
(sárga-narancs-vörös) illik. Az élénk,
erôs, ragyogó, telített, tiszta, stb.
bármely színes színnel társulhat.
Ezek a jelzôk pozitív értékitéletet
tükröznek, mert szeretjük, ha egy színnek
határozott jellege ("jelleme") van. A
fagylalt, a hirtelen, a vidám és a világító
jelzô a nagyon élénk, kissé
világos színekre vonatkozik.
- A harsány, harsogó, vad, virító
és különösen a rikító
kissé pejoratív, a tolakodó, környezetébôl
kirívó színû tárgyakra
mondjuk.
Világos és sötét árnyalatok
(2. és 3.)
- A világos (2.) árnyalattartomány
csak nagyon ritkán alkot párt a feketével
(a halványfekete inkább szürke), és
fordítva, a sötét (3.) árnyalatjelzôk
a fehérrel: (nincs sötétfehér),
de van piszkosfehér, törtfehér. A vakító
jelzô elsôsorban a fehér módosító
jelzôje, de van vakító kék
(tenger, ég) is. A pasztell a (nem-semleges) alapszínnevekkel
állhat: van pasztellkék, pasztellrózsaszín,
de nincs sok értelme a "pasztellfehér"-nek.
A világos árnyalatra mondhatjuk: fátyol,
gyenge, gyöngy, habos, halvány, krém,
lágy, üde.
- A haragos és a mély jelzô a sötét,
de még viszonylag telített színre
illik (ld. haragoszöld, mélyvörös)
- A többi alapszín, beleértve a szürkét
is, lehet világos vagy sötét.
Tört árnyalatok (4.)
- A 4. árnyalatcsoportból a telítetlen,
tört, szürkés állhat bármely
(nem-semleges) színnel: telítetlen vörös,
törtlila, szürkéskék. A többi
jelzônek inkább hangulati értéke
van, és ez mind negatív: a piszkosbarna
- csúnya szürkésbarna; fakózöld
lehet egy ruhaanyag, ami a sok mosásban elvesztette
a színét. A tompa, sápadt, fáradt,
ködös, bágyadt stb. jelzô a nehezen
meghatározható, jellegtelen színre
illik, melyre szoktuk mondani azt is: seszínû.
A közép legtöbbször a szürkével
és a kékkel társul (középszürke,
középkék), a világos-sötét
pólusok között félúton
lévô árnyalatot jelenti.
Egyéb árnyalatok
Az arany, ezüst, bársonyos, fém, fényes,
hamvas, irizáló, lakk, matt, opálos
árnyalatnév mindenekelôtt felületjelzô
és valamilyen anyaghoz kötôdik (pl.
hamvaskék szilva, fényesfekete bogár,
irizáló zöld madártoll).
Derített színrôl inkább a festôk
beszélnek, azt jelenti számukra, hogy egy
tiszta színt fehér (vagy más világos
színû) festékkel kevertek (pl. zöldet
világossárgával). A lazúros,
vagy vizezett árnyalat inkább világos
és telítetlen, a hígított,
nem- fedô festékréteg lehet ilyen
(pl. akvarellkép). |
