|
|
| Alapszínnevek |
| |
| |
| Piros
és vörös |
| |
Az ismertebb
nyelvek között szinte egyedülállónak
számit (Berlin-Kay kutatásai szerint), hogy
a magyarban két önálló színnév
létezik a vörös színtartományra.
Szövegkörnyezetbôl kiemelve, a két
színnév között igen kicsi a vizuális
különbség: a piros világosabb
és üde, a vörös (veres, összefüggésben
a vér szóval,) inkább mély
árnyalatú.
 |
 |
| piros |
vörös |

A kontextustól függôen azonban nem mindegy,
hogy melyiket használjuk és a különbségtétel
alig függ a színárnyalattól.
A gyerekek tárgyai mindig pirosak: a labda, a kocka,
a ceruza, a sapka, stb. A magyar zászló:
piros-fehér-zöld, soha nem mondanánk
vörös-fehér-zöldet. A népdalokban
bár elôfordul a vörös/veres is,
de gyakoribb a piros. A piros arc és a piros gyümölcsök
(alma, cseresznye, eper) az egészségre,
jókedvre utalnak. A húsvéti tojás
is csak piros lehet, még ha színe mélyvörös
is. Úgy tûnik, a piros inkább a szelíd
és számunkra kedves összefüggésekben
szerepel.

| piros és
vörös |
 |
 |
 |
 |
| piros labda |
piros arc |
vörös rózsa |
vörös arc |

A vörös rendszerint harcias, vagy erotikus.
Vörös a munkásmozgalmi zászló,
a szovjet hadsereg és az ötágú
csillag. A fenyegetô-rémísztô
pokol, ördög, sárkány, démon
is vörös. A vörös haj sokáig
nagyon rosszat jelentett, a boszorkányok ismertetôjele
volt, ma (a vörös körmökkel együtt),
inkább az erotika körébe tartozik,
mint ahogy a vörös lámpás negyed
is. Ha dühösek vagyunk, az arcunk pulykavörös,
vagy céklavörös.
("Vörös kutya, vörös ló,
vörös ember egy se jó!" )
Sok olyan jelzôs szerkezet van azonban, amelyben
a feltételezett szabály nem érvényes:
pl. vörös a naplemente, a bor és a Mars
bolygó. A - különben - harcias futballcsapat
piros-kék, piros-fehér. Vannak szavak, melyek
mindkét színnévvel állhatnak:
tûzvörös, tûzpiros. Érdekes,
hogy a csak nyelvben létezô két színnévben,
- a tulipirosnak és jajvörösnek ugyanis
nincs valódi, vizuális színjelentése
-, nem cserélôdik fel a piros-vörös.
A színekkel foglalkozó természettudományok
(optika, színmérés, színelmélet,
vegyészet, stb.) értéksemleges
szóként, túlnyomórészt
a vörös nevet használják.
|
| |
 |
|
|