Boronkay
Gábor kertészmérnök, tudományos
dolgozó, pH.D. hallgató,
Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési
Kutató-Fejlesztő Kht. budatétényi
rózsakertje. (2008.) |
Színtan
a kertészetben
200 rózsanév,
RGB és Munsell HVC adatai »
Feladatom a rózsa génbank kezelése
mellett a magyar és külföldi fajták
tudományos vizsgálata. A rózsafajták
- és általában a dísznövények
- kiértékelése meglehetősen
problémás, mert a dekorativitás nehezen
számszerűsíthető. Ezért
is próbáltam meg a lehető legtöbb
tulajdonságot számszerűsíteni
és matematikai módszerekkel kiértékelhetővé
tenni. Legérdekesebb ezek közül a virágszín
mérése.
Ennek kezdete a színkártyákkal való
színbecslés, mely vagy a kertészeti
standard RHS Colour Chart, vagy az olcsóbb nyomdai
Pantone kártyák. Ezek színei szerencsére
RGB formátumban az Interneten megtalálhatóak.
Könnyebb a mérés azonban, ha színárnyalat
- világosság - színteltség
alapján írjuk le a színeket, mint
amilyen például a HLS színrendszer.
Tekintve azonban, hogy sem az RGB, sem a HLS nem tükrözi
helyesen a színlátást, a Munsell
amerikai színrendszere alkalmasabbnak tűnt.
Mivel itt a színárnyalatot szám-betű
kombináció adja meg, át kell számolni
a színárnyalatot fokokba vagy %-ba is, hogy
két árnyalat közötti különbség
számszerűsíthető legyen. Sajnos
ez a modell sem megfelelő, mert hue-value-chroma
értékei egymással nem mérhetőek
össze, ezért további matematikai számításra
alkalmatlanok. Egyedül a CIE L*ab modellje a megfelelő,
ahol viszont a színárnyalat és színteltség
paraméter hiányzik, de az a"
és b" tagból ezek szerencsére
szögfügvénnyel kiszámíthatóak
(LCh színrendszer).
A tudományos értékelés azonban
nem egy szín abszolút értékét
akarja kifejezni, mert például a bordó
rózsa ugyanolyan minőség lehet, mint
a halvány rózsaszín. A szín
változása a fontos (tövek között,
egy virág levirágzása folyamán,
nyári és őszi virágok között,
stb.). Ehhez színdifferencia mérésre
van szükség (két szín, mint
két pont között egy érték
jelzi a közöttük mért távolságot),
mely átszámítható RGB-re,
Munsell-re, L*ab színrendszerre. Ez utóbbinál
a legegyszerűbb a delta E, mely testátló
módszerrel dolgozik egy L-a-b térbeli koordinátarendszerben.
Precízebb a CIE által 1994-ben definiált
delta E94 színdifferencia, mely ívek mentén
dolgozik, és a jelenlegi CIEDE2000 szabvány,
a delta E00, mely a CIE Lab színtér belső
inkonzisztenciáit is kiküszöböli.
Mindezen számításokat egy Excel file-ban
dolgoztam ki abból a célból, hogy
akár 1000 mérési adatot is egy menetben
lehessen az egyes színmodellek között
konvertálni, illetve közöttük színtávolságot
mérni.
|
A CIE LCh modell és a CIEDE2000 színtávolság
mérés végül is a következőkre
használható:
- színstabilitás mérés: több
szín lemérése után azokon
homogenitás és variancia-analízis
végezhető
- fakulás: egy virág színét
fázisról fázisra le kell mérni,
az egymás utáni fázisok közötti
színeltérésteket kiszámolni
és összeadni, így minél kisebb
az összegzett érték, annál kevésbé
változik a virág színe élete
folyamán.
- virágszín értékelés:
A virágzás csúcsának (optimumának)
színéhez mérve az egyes fázisok
színét, megkaphatjuk, hogy mennyivel térnek
el az optimumtól. Kisebb színtávolság
érték jobb színt jelent.
Ezzel jellemezhető például a bimbó,
vagy a levirágzó szirom színe. Például
a vörös rózsák kevésbé
fakulnak, mint a sárgák, a rózsaszínek
bimbója gyakran jobban elüt, stb. Mindez mérhető,
számszerűsíthető, egzaktul megadható.
(2008. február) |
Boronkay Gábor honlapja: http://ccc.orgfree.com
|
|