Nyitóoldal Honlaptérkép Mellékletek E-mail
« Mellékletek
 
Vendégoldal - Boronkay Gábor
 
Boronkay Gábor kertészmérnök, tudományos dolgozó, pH.D. hallgató,
Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. budatétényi rózsakertje. (2008.)

Színtan a kertészetben

200 rózsanév, RGB és Munsell HVC adatai »

Feladatom a rózsa génbank kezelése mellett a magyar és külföldi fajták tudományos vizsgálata. A rózsafajták - és általában a dísznövények - kiértékelése meglehetősen problémás, mert a dekorativitás nehezen számszerűsíthető. Ezért is próbáltam meg a lehető legtöbb tulajdonságot számszerűsíteni és matematikai módszerekkel kiértékelhetővé tenni. Legérdekesebb ezek közül a virágszín mérése.

Ennek kezdete a színkártyákkal való színbecslés, mely vagy a kertészeti standard RHS Colour Chart, vagy az olcsóbb nyomdai Pantone kártyák. Ezek színei szerencsére RGB formátumban az Interneten megtalálhatóak. Könnyebb a mérés azonban, ha színárnyalat - világosság - színteltség alapján írjuk le a színeket, mint amilyen például a HLS színrendszer. Tekintve azonban, hogy sem az RGB, sem a HLS nem tükrözi helyesen a színlátást, a Munsell amerikai színrendszere alkalmasabbnak tűnt. Mivel itt a színárnyalatot szám-betű kombináció adja meg, át kell számolni a színárnyalatot fokokba vagy %-ba is, hogy két árnyalat közötti különbség számszerűsíthető legyen. Sajnos ez a modell sem megfelelő, mert hue-value-chroma értékei egymással nem mérhetőek össze, ezért további matematikai számításra alkalmatlanok. Egyedül a CIE L*ab modellje a megfelelő, ahol viszont a színárnyalat és színteltség paraméter hiányzik, de az „a" és „b" tagból ezek szerencsére szögfügvénnyel kiszámíthatóak (LCh színrendszer).

A tudományos értékelés azonban nem egy szín abszolút értékét akarja kifejezni, mert például a bordó rózsa ugyanolyan minőség lehet, mint a halvány rózsaszín. A szín változása a fontos (tövek között, egy virág levirágzása folyamán, nyári és őszi virágok között, stb.). Ehhez színdifferencia mérésre van szükség (két szín, mint két pont között egy érték jelzi a közöttük mért távolságot), mely átszámítható RGB-re, Munsell-re, L*ab színrendszerre. Ez utóbbinál a legegyszerűbb a delta E, mely testátló módszerrel dolgozik egy L-a-b térbeli koordinátarendszerben. Precízebb a CIE által 1994-ben definiált delta E94 színdifferencia, mely ívek mentén dolgozik, és a jelenlegi CIEDE2000 szabvány, a delta E00, mely a CIE Lab színtér belső inkonzisztenciáit is kiküszöböli.

Mindezen számításokat egy Excel file-ban dolgoztam ki abból a célból, hogy akár 1000 mérési adatot is egy menetben lehessen az egyes színmodellek között konvertálni, illetve közöttük színtávolságot mérni.

Konverzió: RGB-CIE (Excel) | Képletek letöltése (MS Word)

A CIE LCh modell és a CIEDE2000 színtávolság mérés végül is a következőkre használható:
- színstabilitás mérés: több szín lemérése után azokon homogenitás és variancia-analízis végezhető
- fakulás: egy virág színét fázisról fázisra le kell mérni, az egymás utáni fázisok közötti színeltérésteket kiszámolni és összeadni, így minél kisebb az összegzett érték, annál kevésbé változik a virág színe élete folyamán.
- virágszín értékelés: A virágzás csúcsának (optimumának) színéhez mérve az egyes fázisok színét, megkaphatjuk, hogy mennyivel térnek el az optimumtól. Kisebb színtávolság érték jobb színt jelent.

Ezzel jellemezhető például a bimbó, vagy a levirágzó szirom színe. Például a vörös rózsák kevésbé fakulnak, mint a sárgák, a rózsaszínek bimbója gyakran jobban elüt, stb. Mindez mérhető, számszerűsíthető, egzaktul megadható.
(2008. február)

Boronkay Gábor honlapja: http://ccc.orgfree.com