|
|
| Kapcsolódó
szavak |
|
|
| A színnevekhez
fûzött magyarázatokban szereplô
egyéb fogalmak, színnevekhez kapcsolódó
szavak meghatározása. |
| |
 |
adularizálás |
|
A holdkô jellegzetessége a Holdéhoz
hasonló kékes fény, és
- hogy a nézôponttól függôen,
- a fehér és kék között
váltakozik a színe, ezt hívják
német eredetû szóval adularizálásnak. |
Kapcsolódó színnév:
holdezüst, irizáló színek
|
|
 |
auripigment |
|
(latin), jelentése: aranyfesték.
Auripigment, arzénszulfid, kénrubin:
arzén- és kéntartalmú,
csillogó sárga ásvány.
Erôsen mérgezô, mégis
sokáig kedvelt pigment-alapanyag volt,
ma már nincs forgalomban. Hasonló
összetételû a realgár:
narancs és vörös festék
készült belôle. |
|
Kapcsolódó színnév:
egyiptomi narancs arzénsárga |
|
 |
Auróra |
| (latin),
jelentése hajnal, ill. a hajnal római
istennôje. |
|
Kapcsolódó színnév:
hajnalpiros, hajnalszôke |
| |
|
 |
Bakócz
kápolna |
| A 16. század
elején, firenzei mesterek tervei szerint,
Bakócz Tamás érsek számára
reneszánsz stílusban épített
kápolna. Eredetileg az esztergomi Várhegyen
egy másik templom része volt,
és épségben túlélte
a török uralmat. A 19.században
darabokra fûrészelték,
és beépítették
az új székesegyházba,
ahol ma is áll. Anyaga Süttôrôl
és Tardosról származó
ún. vörösmárvány,
valójában tömött mészkô.
|
|
Kapcsolódó színnév:
márványvörös |
|
 |
büdöskô |
|
A kén régi és népnyelvi
neve. |
|
Kapcsolódó színnév:
kénsárga |
| |
|
 |
cerussa |
|
Cerussa (latin), az ólomfehér
festék római kori neve, és
ceruza szavunk ôse. Sokáig ólom-
(és más fém-) pálcikával
rajzoltak a mûvészek. A 18.században
dolgozta ki Conté francia vegyész
a grafitbelû ceruza technológiáját.
|
|
Kapcsolódó színnév:
ólomfehér |
|
 |
drapéria |
|
Drapeau (francia) szóból származik
a drapp és a drapéria, ez utóbbi
esztétikusan elrendezett, redôzött
textilanyag, ill. függöny. |
|
Kapcsolódó színnév:
drapp |
| |
|
 |
eilati
kô |
| Izraelben,
Eilat város közelében bányászott
zöld és részben kék
kô, mely réztartalmú ásványok
(azurit, türkiz, malachit, krizokolla)
természetes keveréke. A Salamon
király bányáinak is nevezett
lelôhelyek mára kimerültek.
|
|
Kapcsolódó színnév:
türkizzöld, malachitzöld |
|
 |
fajansz,
majolika |
|
Fajansz (az itáliai Faenza város
nevébôl) ónmázas
kerámia, az egyszer már égetett
edényekre vitték fel az ónmázat,
majd erre festettek: színeik a kobaltkék,
mangánlila, antimonsárga és
zöld. A majolika (a név Mallorca
szigetét idézi) ugyanez a termék,
csak elnevezésében különbözik
a fajansztól. A reneszánsz korban
Itáliában így nevezték
a móroktól eltanult technikával
készült ónmázas
tárgyakat. Ugyanez a habánkerámiák
készítési technológiája. |
|
Kapcsolódó színnév:
habánkék, kobaltkék,
ónfehér, antimonsárga |
|
|
fehér
gyász |
|
Nem mindig és nem mindenhol fekete
a gyász színe. Európában
régebben, ma Ázsiában
több helyen is fehér. A magyar
népviseletben a gyász színe
sokáig és általánosan
a fehér volt, a félgyász
színe a kék és zöld.
A fekete csak kb. 100 éves, de pl.
az Ormánságban, ill. Csökölyön
(Somogy) legalább a 20.század
közepéig fennmaradt a fehér
gyász. |
|
Kapcsolódó színnév:
gyászfekete |
|
 |
festékes |
|
Az erdélyi kézi szövésû,
geometrikus mintázatú gyapjúszônyegek
neve. Eredetileg növényi eredetû
festékkel színezték,
-erre utal a név-, késôbb
gyári porfestékkel. Kedvelt
színeik a sárga, vörös,
kék, zöld, a leggyakoribb alapszín
a vörösesbarna, melyet pl. szurokfûbôl
készítettek. |
|
Kapcsolódó színnév:
szurfûszín |
|
|
festôcsülleng |
|
Indigótartalmú növény,
ôsi festôanyag. Megterem Magyarországon
is, de sokkal gyengébb kék színt
ad, mint az indiai indigó. |
|
Kapcsolódó színnév:
indigó, molnárkék |
| |
|
 |
genovai
kék |
|
Az itáliai Genovában már
a 17.században a tengerészek
hordtak indigóval festett, erôs
vászonból készült
nadrágot, melynek neve franciául:
bleu de Gênes magyarul genovai kék,
angolosan: blue jeans |
|
Kapcsolódó színnév:
farmerkék, indigó, denimkék |
|
 |
Istar
kapu |
| Istar,
babiloni istennô kapuja az i.e. 500
körül épült, a mai Irak
területén. A díszfelvonulások
utvonalát szegélyezô falak
és hatalmas kapuk borítása
kékmázas tégla, állatalakos
dombormûvekkel. Ma Berlinben a Pergamon
Múzeumban látható a falak
rekonstrukciója. |
|
Kapcsolódó színnév:
babiloni kék |
|
 |
izniki
kerámia |
|
A 14-17.sz. között Törökországban,
Iznik városában virágzó
kerámiamûvészet. Jellegzetessége
a fehér alapra rajzolt növényi
és geometrikus minta, gyakori színei
a kobaltkék, türkiz, zöld
és bóluszvörös, fô
mûfajok a falicsempe, tál és
kancsó. |
|
Kapcsolódó színnév:
törökzöld, mohamedánkék,
bóluszvörös, damaszkuszi
kék |
|
 |
joruba
törzs |
|
Afrika több országában
a 19.század óta terjedt el a
mintás indigófestés,
az egyik leghíresebb a nigériai
joruba népcsoporté. |
|
Kapcsolódó színnév:
indigó |
| |
|
 |
kamea |
|
Kámea, cameo: ékszerfajta, drága-
és féldrágakôbôl,
kagylóból faragott dombormû,
leggyakoribb a profilban ábrázolt
portré. |
|
Kapcsolódó színnév:
kagylófehér |
| |
|
 |
karbunkulus
kô |
| A
vörös ékkövek (gránát,
rubin, spinell) összefoglaló neve
a középkorban, késôbb
a népmesékben. A hiedelem szerint
a sárkány szeme. |
| Kapcsolódó
színnév: gránátvörös,
rubinvörös |
| |
|
 |
kék
halál |
|
A Windows operációs rendszer
összeomlása, mely után
az egész képernyô színe
kékre vált. |
|
Kapcsolódó színnév:
Windows-kék |
| |
|
 |
kékfestés |
|
Magyarországon a 18 sz.-ban honosodott
meg, fôleg német nyelvterületrôl
érkezett a technológia. Az indigót
szárazon, kockába préseltve
szállították, és
a mûhelyben ôrölték,
áztatták. Így készült
a csáva, melyet közvetlenül
használtak a festéshez. Minél
többször ismételték
a festést, vagy ha tovább hagyták
a csávában, annál sötétebb
lett a textil. (Innen ered a "benne maradt
a csávában" szólás.)
|
|
Kapcsolódó színnév:
indigó |
|
 |
kilt |
|
Férfiak által viselt szoknya
Skóciában (és Nagy-Britannia
más részein is). A nagy családok
tagjai különbözô, egyedi
mintázatú és színû,
kockás gyapjúszövetbôl
készült kiltet hordtak. Leggyakoribb
színe a vörös, de van zöld
és kék is. |
|
Kapcsolódó színnév:
skótzöld |
|
 |
korund |
|
A gyémánt után a legkeményebb
ásvány. A vörös korund
a rubin, a nem-vöröset nevezik zafirnak,
mely nemcsak kék, hanem zöld,
sárga, narancs, rózsaszínû
és színtelen is lehet. A kék
színt a vas és titán
nyomelemek okozzák. Hevítés
hatására megváltozik
a színe. |
|
Kapcsolódó színnév:
zafirkék, rubinvörös |
|
 |
kristály
- ásvány - kôzet |
- Kristály: szabályos belsô
szerkezetû szilárd anyag, atomjainak
elrendezôdésébôl
adódóan általában
sík felületek határolják.
(Pl. olivin, smaragd) A kristályokat
szimmetria viaszonyai szerint rendszerezik,
hét ilyen szimmetriarendszer van.
- Az ásványok meghatározott
kémiai összetételû
szervetlen, szilárd anyagok, melyeknek
meghatározott atomi szerkezetük
van, és egyféle kristályból
állnak. A szénnek pl. két
ásványa van a grafit és
a gyémánt.
- A kôzet több ásvány
természetes társulása,
eredetük szerint lehet vulkanikus (pl.
bazalt), üledékes (mészkô),
és átalakult (pala).
Az ásványok meghatározását
jellegzetes színük is segíti.
|
| |
|
 |
krizokolla |
| Élénkzöld,
természetes réztartalmú
ásvány, régen pigmentet
is készítettek belôle.
|
|
Kapcsolódó színnév:
rézrozsdazöld |
| |
|
 |
lángmadár |
|
A flamingó magyar neve. |
|
Kapcsolódó színnév:
flamingórózsaszín |
| |
|
 |
lapis
lazuli, lazúrkô |
Jelentése:
kék kô. A név a perzsa
"lazvard" (kék) szóból
származik, néhány európai
nyelvben ez a kék színnév
ôse (azur, azzurro, azul).
Az ókorban diszítôkônek
használták, pigmentet a középkor
óta készítenek belôle,
ez az ultramarin. Rendkívül drága,
aranyáron mért festék-alapanyag
volt, de már szintetikusan is elôállítható,
így sokkal olcsóbb. Legszebbek
az Afganisztánban és Chilében
bányászott lazúrkövek.
|
|
Kapcsolódó színnév:
ultramarin, örménykék |
|
 |
limoges-i
zománc |
|
Európában, a 12-17. században
a legjelentôsebb zománcmûvészeti
központ a franciaországi Limoges-ban
volt. A 12. századtól - a gótika
korától, - kezdve az európai
mûvészetben egyre kedveltebbé
vált a kék, a korabeli zománcmunkák
színei között is igen gyakori.
|
|
Kapcsolódó színnév:
zománckék |
|
|
lumineszcencia |
|
Optikai jelenség, mely leggyakrabban
a foszforral és a fluorittal kapcsolatos.
Ezek az anyagok, ha megvilágítják
vagy melegítik ôket, fényt
bocsátanak ki, sôt a foszfortartalmú
vegyületek a besugárzás
megszûnte után is világítanak
egy ideig (ezen alapul a hagyományos
CRT monitorok képmegjelenítése).
Fokozottan érzékenyek a rövid
(kék-ibolya és ultraviola) hullámokra.
|
|
Kapcsolódó színnév:
foszfor-, neon-, UV-színek |
|
 |
miniatúra |
|
Vörös ólomfestékkel
(míniummal) festett díszes kezdôbetû
a régi kódexekben, kéziratokon,
ill. ezek illusztrálása finom,
aprólékos festményekkel.
A szó a míniumból származik.
Európában a könyvnyomtatás
elterjedését követôen
eltûnt a mûfaj. Híresek
a keleti (perzsa, török, indiai)
miniatúrák is. |
|
Kapcsolódó színnév:
míniumvörös |
|
 |
napkô |
A
borostyán régies neve a napkô.
A legszebb borostyánok a Balti-tenger
vidékérôl származnak.
Az ókorban az Adriai és a Balti
tengert a Borostyánút kötötte
össze, ennek egy része a mai Szombathelyen
haladt keresztül. |
|
Kapcsolódó színnév:
borostyánsárga, borostyánvörös |
|
 |
Newton, Isaac |
| Newton
angol fizikus (1643-1727) 1666-ban fedezte
fel, hogy üvegprizmával a napfény
színes alkotórészeire
bontható. Megalkotta színkörét,
mely 7 színbôl állt: vörös-narancs-sárga-zöld-kék-indigó-ibolyaszín.
|
|
Kapcsolódó színnév:
szivárványszínek, indigólila |
|
 |
rôtli,
Rötel |
|
Rôtli, Rötel (német): vöröskréta,
vörösokker (vas-oxid tartalmú
agyag), ill. az ezzel készült
rajz. |
|
Kapcsolódó színnév:
rôt, vörösokker, bóluszvörös |
| |
|
 |
sárga
"sütemény" |
|
Az uránércet feldolgozása
során különféle vegyszerekbôl
álló oldatba keverik, majd tisztítás
után "kicsapatják"
az uránt. A végtermék
neve sárga por, v. "sárga
pogácsa", v. "sárga
sütemény" (angolul yellow
cake). |
|
Kapcsolódó színnév:
uránsárga |
|
 |
sèvres-i
porcelán |
|
A Párizs közelében lévô
város, Sèvres manufaktúrájának
porcelánedényei. Hosszas kisérletés
után fejlesztették ki a különleges
zöld, rózsaszín, sárga
és kék mázszíneket.
A manufaktúra a francia királyi
udvar mûvészeinek irányítása
alatt mûködött, fénykora
a 18. században, a rokokó stíluskorszakában
volt. |
|
Kapcsolódó színnév:
Dubarry-, Pompadour-rózsaszín |
|
 |
Sinopé,
sinopia/szinópia |
|
Sinopé, Fekete-tenger parti város,
(ma Törökországban Sinop).
A legjobb minôségû vöröskréta
lelôhelye volt, a városról
kapta egyik nevét: sinopia. További
nevek: rôtli, vörösokker,
bólusz. A vörös földfesték
színét a vas-oxid (egyfajta
rozsda) adja. |
|
Kapcsolódó színnév:
vörösokker, rôt, bóluszvörös |
|
 |
solferino |
|
1859-ben Magenta és Solferino észak-itáliai
városok mellett nagy csata zajlott
az osztrákok és piemontiak között.
A század egyik legvéresebb csatája
után napokig hevertek ellátatlanul
a mezôn a halottak és sebesültek
ezrei. (Az események hatására
kezdte szervezni a svájci Henri Dunant
a Vöröskeresztet.) Abban az évben
dobta piacra egy angol festékgyár
új bíborvörös festékeit,
melyeknek az akkor mindenki által ismert
magenta és solferino fantázianeveket
adta. A magenta név lassan terjed a
köznyelvben is, a solferino festéknév
viszont szinte feledésbe merült.
|
|
Kapcsolódó színnév:
magenta |
|
 |
szerkezeti
színek |
|
A madátoll ragyogó színét
nem pigmentáció okozza, hanem
a fénytörés. A madártollban
is van pigment, a sötétbarna melanin,
mely elnyeli a fény legnagyobb részét,
ennek hiányában a toll színe
fehér (albinó). A kék,
és részben a zöld tollszínt
a fényinterferencia okozza, vagyis
optikai jelenségrôl van szó,
ezt nevezik szerkezeti színnek. A madártoll
többrétegû, egymást
átfedô, rendkívül
vékony lemezekbôl áll,
melyeken részben áthatol a fény,
részben visszaverôdik róluk.
A tollrétegek vastagsága (300-1500
nanométer, nm) közel esik a látható
fény hullámhosszához
(400-750 nm). A visszavert fény irizál,
interferálódik - a sugarak erôsítik
vagy gyengítik egymást, - a
szín a nézôponttól
függ. |
|
Kapcsolódó színnév:
pávakék, kakadukék, fecskekék,
papagájzöld, stb. |
|
 |
terra
sigillata |
|
Jelentése: pecsételt föld.
Az ókori Rómában készített
drága agyagedény fajta, akkoriban
luxusterméknek számított.
Felületét fényes, élénkvörös
agyagmáz és plasztikus díszítés
borította. |
|
Kapcsolódó színnév:
római vörös |
|
 |
testfestés |
|
Valamennyi földrészen elterjedt
a testdíszítés, amikor
a bôrre (arc, test, kéz) festéket
visznek fel, mely néhány óráig,
hétig vagy még tovább
rajta marad. Az archaikus kultúrákban
a földfestékeket használták
(sárga és vörös okker,
agyag, korom). Növényekbôl
és állati eredetû anyagokból
is készítettek testfestéket,
pl. a kék indigóból,
vagy a ma is népszerû henna növénybôl.
A testfestés szimbólikus, diszítô,
vagy harci jellegû, de lehetett praktikus
célja is, pl. az élôsködôk
ellen védett. |
|
Kapcsolódó színnév:
hematitvörös, okker, hennavörös,
indigó, ólomfehér, rézbôrû,
lisztfehér |
|
 |
vazelinüveg |
|
Az uránüveg névváltozata.
A 19.század elsô felében,
még a rádioaktivitás
felfedezáse elôtt kedvelt volt
az urán-oxid, mint üvegszínezék.
A kb. 0,1-1,3 súly% urán rádioaktív
sugárzása ugyan kimutatható
az üvegtárgyakból, de állítólag
nem veszélyes. Az üveg különlegessége,
hogy ultraviola sugárzásban
sárgából fluoreszkáló
zöldre vált a színe. |
|
Kapcsolódó színnév:
uránsárga |
|
 |
Zsolnay
Vilmos, pécsi Zsolnay-gyár |
|
A Zsolnay testvérek a 19. sz. közepén
alapították kerámiagyárukat
Pécsen. Zsolnay Vilmos (1828-1900)
és Wartha Vince vegyész kisérletei
és jelentôs találmányai
(pirogránit, porcelán-fajansz,
eozinmáz) világhírûvé
tették a gyárat. A századforduló
mûvészeti stílusa -a szecesszió-
jellegzetes színes, mázas épületdíszei
fôleg a Zsolnay--gyárban készültek.
|
|
Kapcsolódó színnév:
eozinzöld, irizáló színek,
lüszter színek, ökörvérvörös
|
|
|
|
|
 |
|
|
