A színnevek
e csoportja alig alkalmas a színmeghatározásra,
csak a bizalmas társalgásban, a humor kedvéért
mondjuk, vagy gúnyos, sértô, becsmérlô
szándékkal használjuk ("színcsúfnevek").
Szerepük és hatásuk éppen ellentétes
mint a divatszínneveké, itt a tárgy
értéktelenségét hangsúlyozzuk,
és sokszor nincs is valódi (vizuális)
színjelentésük.

| gúnyos színnevek |
 |
 |
 |
|
| bilikék |
kolerasárga |
gilisztaszín |
zombizöld |

Érdekes, hogy a kékhez és vöröshöz
inkább csak humoros elôtag csatlakozik:
bilikék, fazékék,
hupikék, viagrakék ill. bikavadító
vörös, jajvörös, tulipiros,
ez utóbbi két színnévnél
nem szokott felcserélôdni a piros és
vörös!
A hupi-, humoros hangzású elôtag
a "megver" jelentésû, ma már
nem használt "hupál", "hupogat"
igébôl származik. Akit jól
megvernek, azt kék-lila foltok borítják.)
Leggyakoribb a hupikék,
(nincs színjelentése), és bármely
más színes színnel is mondjuk:
hupilila, hupisárga, de *hupiszürke nincs.
A "tuli" elôtag a (szláv eredetû)
"túr", ma már nem használt
szóból származik, melynek jelentése:
fekély, seb. A tulipiros
a verés okozta sebek pirosa. (Ugyanez a magyarázata
a "közös lónak túros a
háta" közmondásnak is, vagyis
nem túrós, hanem sebes.)
Van még egy színnév a veréssel
összefüggésben: a jajvörös.
"Szabtak neki hupikék nadrágot jajveres
posztóból", - vagyis jól megverték.
A jajvöröset újabban a bántóan
éles, rikító színre mindják.
A rózsaszínhez humoros és giccses
névasszociációk tartoznak: bugyirózsaszín,
pacsuli(rózsa)szín, pelenkarózsaszín,
vattacukorrózsaszín, puncsszín.
Megfigyelhetô, hogy a "hupi", "tuli",
"jaj" és "bugyi" elôtagok
újabban nemcsak az eredeti kék, vörös
ill. rózsaszín nevekhez kapcsolódnak,
hanem bármilyen színes színhez
is: hupilila, tulisárga, jajzöld, bugyikék,
stb., de semleges színhez még nem láttam
(pl. hupiszürke, jajfehér nincs). Ezek az
elôtagok olyanok, mintha árnyalatjelzôk
lennének, a szín kicsúfolására
alkalmasak. Úgy tûnik, a semleges színek
gúnyolására nem érzünk
késztetést.
Néhány színcsoportnév a
rikító, vagy kissé émelyítô
színekre vonatkozik: papagájszínek,
cukorka- és nyalókaszínek, mûanyagszínek
A kevéssé "szimpatikus" állatokra
utaló asszociatív színnév
a színes tárggyal szembeni idegenkedésünket
fejezi ki: patkányszürke,
görényszín, gekkózöld,
kaméleonzöld, varangyzöld, kígyósárga,
gilisztaszín, hernyózöld, lárvafehér.
Az európai színszimbolikában a
zöldhöz, és különösen
a sárgához számos negatív
tulajdonság tapad: így nem meglepô,
hogy a legtöbb vulgáris (durva, becsmérlô)
színnév ezekhez kapcsolódik: hányászöld,
kígyózöld, libafoszöld, penészzöld,
varangyzöld, hernyózöld, epezöld,
takonyzöld, zombizöld, ill. gennysárga,
kígyósárga, pisisárga, húgysárga,
kolerasárga, maláriasárga.
A semleges színeket a Pocsolyaszín,
lárvafehér képviseli, a
barnát a kakabarna, szarszínû.
A módosító jelzôk közül
pejoratív: rikító,
harsány, harsogó, piszkos, döglött.
|