Bevezető | Színnévtípusok | A színnév szerepe | Színszótár–ABC | Színszótár–Színtartományok
Nyitóoldal | Honlaptérkép | Mellékletek | E-mail
SZÍNNÉV
A színnév szerepe
Pigment- és festéknevek
A kerámia színnevei
A több ezer éves kerámiaművesség a kezdetektől fogva számtalan színt használ, és még ma is kísérletezik különféle árnyalatok és felületi megjelenés (textúra) létrehozásával. A szín a kerámiatárgyak alapvető jellegzetessége, és a műfaj-meghatározásnak is egyik támpontja.

Közvetlenül a kerámiaművességből származó színnevek az alapanyaggal és a mázatlan termékekkel vannak kapcsolatban: agyagbarna, cserépvörös, téglavörös, klinkervörös, terrakotta, samottszín, porcelánfehér.


nyers agyag formázása samott mázatlan cserép,
terrakotta
fehér porcelán


Színek a kínai kerámiaművészetből
– szeladon, teaporszín, mohamedánkék, ökörvérvörös

Az egyik legrégibb kerámiaművészet a kínai, különösen kifinomult tárgyakat állított elő, és néhány ritka színnevet is köszönhetünk neki, melyek „szabad fordításban”, európai közvetítéssel kerültek a magyar szaknyelvbe.

A szeladon szürkés kékeszöld máz, népszerűségének oka, hogy színe hasonlít a jade kőhöz, mely Kínában a hosszú élet jelképe. Elterjedt hiedelem volt, hogy a szeladonmáz megreped, ill. színe megváltozik, ha méreg kerül az edénybe, ezért csak a császár birtokában lehetett ez a kerámiafajta. A szeladon francia eredetű szó (celadon), eredeti kínai neve: qingci. (Celadon egy régi francia regény főhőse, aki különleges, világoszöld ruhákat viselt.)

A zöldtea porára emlékeztető sárgászöld máz a teaporszín.


Kínai kerámiai színnevek
szeladon teaporszín kínai kék,
porcelánkék,
mohamedánkék
ökörvérvörös


Fémesen csillogó, réztartalmú, szép mélyvörös máz az ökörvérvörös. Kínában kb. ezer éve ismert mázazási technika, a középkorban Európában is felfedezték. A képen látható öblös kerámiatípus őse régebben kultikus edény lehetett, áldozati állatok vérének felfogására szolgált, a színnév valószínűleg ennek emlékét őrzi.

Mohamedánkék, kínai kék, porcelénkék:
A kék kerámiamáz alapja a kobalt, ezt a fémet a muzulmán vallású Perzsiából szállították Kínába. A Kelet mecsetjeiben az eget szimbolizálta a mintás, dekoratív, ún. mohamedánkék kerámia. A klasszikus kínai kék-fehér kerámiák egyik színére utaló név a kínai kék ill. a porcelánkék is.


Kobaltkék
– Delfti kék, habánkék, damaszkuszi kék

Kobalt-oxiddal előállított kerámiaszín, mely Európában, Ázsiában századokon át igen kedvelt volt, ma is használják. Nemcsak kerámiamáz, hanem üvegszínezék és művészfesték is készül belőle.


Kobaltkék
modern kobaltkék
kerámia
mecset, Iszfahan (Irán) habán korsó:
ónfehér, kobaltkék és antimonsárga
delfti kék



A németalföldi Delft város 17-18.századi híres kerámiáinak legfőbb színei a kék és fehér, innen ered a delfti kék színnév.

Svájcból, anabaptista hitük miatt menekültek Magyarországra a habánok (hutteriták), legismertebb mesterségük a fazekasság volt. Fehér alapon kék virágminták, sárga és ibolyaszínű motívumok borították kerámiáikat, melyek leggyakoribb színét néha habánkéknek is mondják.

A kobaltkékhez kötődik még néhány nagyon ritka színnév: a kerámiakék, fajanszkék, majolikakék. Fajansz: (az itáliai Faenza város nevéből) ónmázas kerámia, az egyszer már égetett edényekre vitték fel az ónmázat, majd erre festettek. Az ónmáz fel nem oldott ón-oxidot tartalmaz, mely átlátszatlan és melegfehér. Festőszínei a kobaltkék mellett a mangánlila, antimonsárga és zöld. A majolika (a név Mallorca szigetét idézi) ugyanaz a termék, csak elnevezésében különbözik a fajansztól. A reneszánsz korban Itáliában így nevezték a móroktól eltanult technikával készült ónmázas tárgyakat.


Török kerámiaszínek
Damaszkusz, Szíria fővárosa, az iszlám kerámia- és más iparművészeti tárgyak egyik kereskedelmi központja volt évszázadokkal ezelőtt. A híres damaszkuszi kerámia tulajdonképpen török, Iznik városához kötődik, a 14-17.század közötti stíluskorszak neve. Jellegzetessége a fehér alapra rajzolt színes, növényi és geometrikus minta, leggyakoribb színei a kobaltkék mellett a türkiz, zöld és bóluszvörös.


Török kerámia
damaszkuszi kék törökzöld csempe bóluszvörös


Ónfehér, ólomfehér
Az ónmáz fedőmáz, melyet a fajansz és habán kerámiákon láthatunk. Átlátszatlan, melegfehér színét a benne lévő, nem oldódó ón-oxidtól kapja.
Az ólom nemcsak festőpigment, hanem áttetsző kerámiai mázak alapja is volt. Színezhető, a belerakott fémoxidoktól függően lehet sárga (vas-oxid), zöld (réz-oxid), kék (kobalt-oxid), fekete (mangán-oxid). Az ólommáz mérgező, ma már ritkán használják. A fazekaszöld ólom-oxid és réz-oxid tartalmú, transzparens máz, amely kb. 960 fokon olvad – a népi fazekasok általánosan ismert máza.


ónfehér
ólomfehér fazekaszöld


Lüszter színek, eozin
A ragyogó, fémesen irizáló kerámiamázat a 9. században már használták a perzsák és arabok, de ez a tudás később feledésbe merült. A reneszánsz korban, majd az 1800-as években újra indultak a kísérletek, az egyik újra-felfedező Zsolnay Vilmos (1828-1900) volt. A francia-német eredetű „lüszter” szó a csillogásra utal, és bármilyen színű lehet.
A lüszteres mázak egyik fajtája a zöld eozin, az 1890-es években kísérletezte ki Zsolnay Vilmos és Wartha Vince. A pécsi gyár terméke a szecesszió idején vált világhírűvé. Magyarországon legismertebb eozinfajta a zöld, mely az aranysárga és türkiz között irizál, de más színben (vörös, kék, lila) is létezik.


Vasvörös
A máz különféle vasvegyületeket tartalmaz, összetételétől, valamint az égetés körülményeitől függően keletkezik a barnás, mélyvörös szín.


lüszter mázas
kerámia
zöld eozin vasvörös májvörös

| |
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Tartalom (Site map) | Magamról | Jogi nyilatkozat | Email |
Utolsó tartalmi frissítés: 2018. január