|
|
| Pigment-
és festéknevek |
| |
| A
kerámia színnevei |
| |
A több ezer éves kerámiamûvesség
a kezdetektôl fogva számtalan színt
használ, és még ma is kisérletezik
különféle árnyalatok és
felületi megjelenés (textúra) létrehozásával.
A szín a kerámiatárgyak alapvetô
jellegzetessége, és a mûfaj-meghatározásnak
is egyik támpontja.
Közvetlenül a kerámiamûvességbôl
származó színnevek az alapanyaggal
és a mázatlan termékekkel vannak
kapcsolatban: agyagbarna, cserépvörös,
téglavörös, klinkervörös, terrakotta,
samottszín, porcelánfehér.
 |
 |
 |
 |
| nyers agyag formázása |
samott |
mázatlan
cserép,
terrakotta |
fehér porcelán |
Színek a kínai kerámiamûvészetbôl
- szeladon, teaporszín, mohamedánkék,
ökörvérvörös
Az egyik legrégibb kerámiamûvészet
a kínai, különösen kifinomult tárgyakat
állított elô, és néhány
ritka színnevet is köszönhetünk
neki, melyek "szabad fordításban",
európai közvetítéssel kerültek
a szaknyelvbe.
A szeladon szürkés
kékeszöld máz, népszerûségének
oka, hogy színe hasonlít a jade kôhöz,
mely Kínában a hosszú élet
jelképe. Elterjedt hiedelem volt, hogy a szeladonmáz
megreped, ill. színe megváltozik, ha méreg
kerül az edénybe, ezért csak a császár
birtokában lehetett ez a kerámiafajta. A
szeladon francia eredetû szó (celadon), eredeti
kínai neve: qingci. (Celadon egy régi francia
regény fôhôse, aki különleges,
világoszöld ruhákat viselt.)
A zöldtea porára emlékeztetô
sárgászöld máz a teaporszín.
| kínai kerámiai
színnevek |
 |
 |
 |
 |
| szeladon |
teaporszín |
kínai kék
porcelánkék
mohamedánkék |
ökörvérvörös |
Fémesen csillogó, réztartalmú,
szép mélyvörös máz az ökörvérvörös.
Kínában kb. ezer éve ismert mázazási
technika, a középkorban Európában
is felfedezték. A képen látható
öblös kerámiatípus ôse régebben
kultikus edény lehetett, áldozati állatok
vérének felfogására szolgált,
a színnév valószínûleg
ennek emlékét ôrzi.
Mohamedánkék, kínai kék, porcelénkék:
A kék kerámiamáz alapja a kobalt,
ezt a fémet a mohamedán Perzsiából
szállították Kínába.
A Kelet mecsetjeiben az eget szimbolizálta a mintás,
dekoratív, kék kerámia. A klasszikus
kínai kék-fehér kerámiák
egyik színére utaló név, a
kínai kék ill.
a porcelánkék
is.
Kobaltkék
- Delfti kék, habánkék, damaszkuszi
kék
Kobalt-oxiddal elôállított kerámiaszín,
mely Európában, Ázsiában
századokon át igen kedvelt volt, ma is
használják. Nemcsak kerámiamáz,
hanem üvegszínezék, és mûvészfesték
is készül belôle.
| kobaltkék |
 |
 |
 |
 |
modern kobaltkék
kerámia |
mohamedán
mecset, Iszfahan
(Perzsia) |
habán korsó:
ónfehér, kobaltkék és
antimonsárga |
delfti kék |
A németalföldi Delft 17-18.századi
híres kerámiáinak legfôbb színei
a kék és fehér, innen ered a delfti
kék színnév.
Svájcból, anabaptista hitük miatt menekültek
Magyarországra a habánok (hutteriták),
legismertebb mesterségük a fazekasság
volt. Fehér alapon kék virágminták,
sárga és ibolyaszínû motívumok
borították kerámiáikat, melyek
leggyakoribb színét néha habánkéknek
is mondják.
A kobaltkékhez kötôdik
még néhány nagyon ritka színnév:
a kerámiakék,
fajanszkék, majolikakék.
Fajansz: (az itáliai Faenza város nevébôl)
ónmázas kerámia, az egyszer már
égetett edényekre vitték fel az ónmázat,
majd erre festettek. Az ónmáz fel nem oldott
ón-oxidot tartalmaz, mely átlátszatlan
és melegfehér. Festôszínei
a kobaltkék mellett a mangánlila, antimonsárga
és zöld. A majolika (a név Mallorca
szigetét idézi) ugyanaz a termék,
csak elnevezésében különbözik
a fajansztól. A reneszánsz korban Itáliában
így nevezték a móroktól eltanult
technikával készült ónmázas
tárgyakat.
Török kerámiaszínek
Damaszkusz, Szíria fôvárosa, az
iszlám kerámia- és más iparmûvészeti
tárgyak egyik kereskedelmi központja volt
évszázadokkal ezelôtt. A híres
damaszkuszi kerámia tulajdonképpen török,
Iznik városához kötôdik, a
14-17.század közötti stíluskorszak
neve. Jellegzetessége a fehér alapra rajzolt
színes, növényi és geometrikus
minta, leggyakoribb színei a kobaltkék
mellett a türkiz, zöld és bóluszvörös.
| török kerámia |
 |
|
|
| damaszkuszi kék |
törökzöld csempe |
bóluszvörös |
Ónfehér, ólomfehér
Az ónmáz fedômáz, melyet a
fajansz és habán kerámiákon
láthatunk. Átlátszatlan, melegfehér
színét a benne lévô, nem oldódó
ón-oxidtól kapja.
Az ólom nemcsak festôpigment, hanem áttetszô
kerámiai mázak alapja is volt. Színezhetô,
a belerakott fémoxidoktól függôen
lehet sárga (vas-oxid), zöld (réz-oxid),
kék (kobalt-oxid), fekete (mangán-oxid).
Az ólommáz mérgezô, ma már
ritkán használják. A fazekaszöld
ólom-oxid és réz-oxid tartalmú,
transzparens máz, amely kb. 960 fokon olvad - a
népi fazekasok általánosan ismert
máza.
 |
 |
 |
ónfehér
|
ólomfehér |
fazekaszöld |
Lüszter színek, eozin
A ragyogó, fémesen irizáló
kerámiamázat a 9. században már
használták a perzsák és arabok,
de ez a tudás késôbb feledésbe
merült. A reneszánsz korban, majd az 1800-as
években újra indultak a kisérletek,
az egyik újra-felfedezô Zsolnay Vilmos (1828-1900)
volt. A francia-német eredetû "lüszter"
szó a csillogásra utal, és bármilyen
színû lehet.
A lüszteres mázak egyik fajtája a zöld
eozin, az 1890-es években kisérletezte ki
Zsolnay Vilmos és Wartha Vince. A pécsi
gyár terméke a szecesszió idején
vált világhírûvé. Magyarországon
legismertebb eozinfajta a zöld, mely az aranysárga
és türkiz között irizál,
de más színben (vörös, kék,
lila) is létezik.
Vasvörös
A máz különféle vasvegyületeket
tartalmaz, összetételétôl, valamint
az égetés körülményeitôl
függôen keletkezik a barnás, mélyvörös
szín.
 |
 |
 |
 |
lüszter mázas
kerámia |
zöld eozin |
vasvörös |
májvörös |
|
| |
| Irodalom,
linkek |
| |
| |
Katona
Imre: Zsolnay, Gondolat Kiadó, Budapest 1977
Fajcsák Györgyi (szerk.): Keleti mûvészeti
lexikon, Corvina Kiadó, 2007
Hopp
Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzem
A
kínai kerámia mûvészete
Fazekas kisszótár
http://www.mesterporta.hu/index.php?014357&d=1 |
|
|
| |
 |
|
|
Kerámia