Néhány
színnevünk ma már nem, vagy alig használatos,
színjelentése is elhomályosult. A
valaha köznyelvinek számító
szavak lassan kivesznek a hétköznapi szókincsbôl,
de a népköltészetben, régi szövegekben
és néhány szaknyelvben találkozhatunk
még velük. E színnevek egy része
kapcsolatos a kelmefestéssel,
és ahogy a természetes festôanyagokat
kiszorította a mesterséges (anilin-) színezék,
úgy váltak egyre régiesebbé
a nevek is.
Karmazsin, carmasin
Mély hidegvörös, drága festôanyag,
leggyakrabban a kelme- és bôrfestéssel
kapcsolatos. A szanszkrit "krimdzsa" (a bíbortetû
neve ill. vörös jelentésû) szó
arab közvetítéssel került hozzánk.
Ugyanez a szanszkrit szó az ôse a latin "carmine"
szónak is, mely egy bíborvörös
pigment neve.
 |
 |
 |
 |
| karmazsin kelme |
Leonardo
vöröskréta rajza |
bóluszkréta |
vörhenyes madár |
Vörhenyes
Vörösesbarna szín, a “vér“,
“vörös“ származéka.
Leggyakrabban állatok nevében és
színleírásában használják.
A vörheny (vagy skarlát) ma a fertôzô
betegség neveként ismertebb.
Rôt, bóluszvörös
A rôt a német rot (vörös) szóból
ered, vörösesbarna szín. Néhány
szókapcsolatban maradt meg, pl: rôtvad (ôz,
szarvas), rôt avar, rôt haj, Rôtszakállú
(Barbarossa) Frigyes, 12. században élt
német császár. A rôtli (Rötel,
német szó), jelentése vöröskréta,
vörös vasokker, ill. az ezzel készült
rajz, névváltozata a szintén régies
bóluszvörös.
Berzsenyszín
Berzseny-, börzsöny-, vagy vörösfa,
belseje vörös festékanyagot tartalmaz,
mely áztatással kinyerhetô, és
fôleg textilfestésre használták.
Dél-Amerikában nagy mennyiségben
termett, az ôslakók a testüket is festették
vele. A berzsenyfa portugálul "pau brasil",
ebbôl származik Brazilia neve. Mára
nagyon kevés maradt belôle, inkább
díszfa. Anyagából hegedût is
készítenek.
Törökpiros, buzérvörös
A festôbuzér növényi cserje,
gyökere ôsi pigmentalapanyag, a bíbornál
és skarlátnál kevésbé
drága vöröset nyertek belôle. A
bonyolult festési technológia Indiából
származik, de széles körben a törökök
terjesztették el.
|
 |
 |
 |
| török fez |
berzsenyvörös
gyapjú |
molnár |
patyolatvászon |
Molnárkék
Munkaruha színe volt, szürkés, fakó
kék lehetett. A fizikai munkában használt
ruházat évszázadok óta tört
árnyalatú, mert ennek elôállítása
mindig sokkal olcsóbb volt, mint az élénk
színûé, és a piszkolódás,
kopás kevésbé tûnt fel rajta.
A festôcsüllengbôl és különféle
növények bogyóiból olcsó,
szürkéskék textilszínezéket
nyertek.
Patyolatfehér, gyolcsfehér
Patyolat: tiszta, fehér vászon. Gyolcs:
finom, vékony, fehér vászon
Rezedasárga, rezedazöld
A rezedából rendszerint sárga festéket
készítettek, a zöld színhez
kék oldatba (pl. indigóba) mártották
a már sárgára festett textilt, vagy
a festés elôtt vasgálicban pácolták
az anyagot. Emellett a rezedazöld egyike a rendkívül
mérgezô (már nem használt)
schweinfurti zöld festék számos névváltozatának.
Rekettyesárga
Rekettye: szép sárga virágú,
mérgezô, ôsi festônövény.
Kevésbé szép és tartós
sárga színt ad, mint a sáfrány
vagy a rezeda.
 |
 |
 |
|
| rezedazöld |
rekettyesárga |
szurfûszín |
szederjes |
Szurfûszín
Szurfû, szurokfû, vadmajoránna vagy
oregano: kedvelt fûszer, melybôl régebben
textilfestéket is készítettek. A
rozsdavöröstôl a barnán át
a feketéig többféle árnyalatot
ad. Az erdélyi szôttesek, az ún. festékes
szônyegek gyakori színe.
Szederjes
Régebben a bíbor és lila tartományra
használt színnév volt, ma ezt a szót
csak a bôr elváltozott színére
mondjuk.
Habsburg-sárga, Monarchia-sárga
Az osztrák uralkodóház címerébôl
a sárga (eredetileg arany) vált színnévvé,
és ebbôl keletkezett a Monarchia-sárga.
A barokk kortól kezdve a Monarchiában is
gyakori volt a középületek, kastélyok,
templomok homlokzatának sárgára festése
(ld. barokksárga)
Szög-
A szöghaj a közhiedelemmel ellentétben
nem egyenesszálú, hanem világosbarna
haj. Szögsárga: lószínnév,
sárgásbarna színt jelent.
Sárig, sár-
Az ótörök eredetû sárga
színnév régi alakjai. Régi
szövegekben, népdalokban hallhatjuk a sárhajú
(szôke), sárarany (sárga arany), a
sárig virág, sárig hasú kígyó
szavakat. A sármány madárnévben
is a sár- elôtag szerepel.
Egyes tájegységek (Kalocsa, Mezôkövesd,
Palócföld), ahol nagy hagyománya volt
a hímzésnek, szövésnek, szûcsmunkának,
a köznyelvben már alig érthetô
színneveket hagytak ránk: parasztrózsaszín,
gálickék, vadgalambkék.
Gálickék, permetkék
a permetezésre használt rézgálic
(kékkô) színére utal
| népi
hímzések színnevei |
 |
 |
 |
| parasztrózsaszín |
gálickék |
vadgalambkék |
|
