| Színcsoportnevek |
| |
| Egyéb
színcsoportnevek |
| |
| Semleges
"színek" |
| |
 |
A fekete, fehér
és valamennyi szürke gyûjtôneve,
- más szóval "színtelen
színek", idegen kifejezéssel:
akromatikus színek. (Színelméleti
szempontból a semleges színek "nem
színek", de nincs szavunk -fônevünk-
ennek kifejezésére.)
| semleges színek |
 |
 |
 |
| kavicsok |
afrikai szürke
papagájok |
szôttes |

Leggyakrabban gyûjtônév, árnyalatjelzôként
ritka. Egyedül a "semleges szürke"
kifejezés gyakori, azt jelenti, hogy semmilyen
színezete sincs. Azt azonban ritkán
mondjuk, hogy "semleges fehér v. fekete",
(az igazi fehér és fekete mindig semleges),
inkább azt szoktuk jelezni, ha nem teljesen
semlegesek, pl. melegfehér, kékesfekete.
Kromatikus (színes) színek esetében,
a "semleges" jelzônek nincs sok
értelme (*semleges vörös ?).
Hasonló jelentésû szó
a seszínû, amit a jellegtelen, nehezen
meghatározható színre mondunk,
de egyes vidékeken a szürkésrózsaszínt
értik rajta. |
| |
Kapcsolódó színnevek: fekete,
fehér, szürke, seszínû
Kapcsolódó árnyalatjelzôk:
feketés, fehéres, szürkés,
telítetlen, tört |
|
|
|
|
| Komplementer
színpárok |
| |
 |
Komplementer színek:
fontos színtani fogalom, más néven
kiegészítô, vagy ellentétes
színpárok csoportja. Látásfiziológiai
értelemben a színes utóképként
létrejövô szín. Ez akkor
keletkezik, ha mozdulatlanul nézünk
egy erôs színfoltot, majd hirtelen
egy semleges felületre (pl. fehér papírra)
pillantunk: ekkor egy ideig ugyanazt a foltot látjuk,
de ellentétes színben.

A színkeverésben használt definíció
szerint, ha két komplementer színt
összekeverünk, semleges szín keletkezik.
Festék esetén sötétszürke,
színes fények keverésénél
fehér jön létre.
A színrendszerek (Munsell, Coloroid, Ostwald,
stb.) színkörben helyezik el a (tiszta)
színeket, és ólymódon,
hogy a komplementer párok egymással
pont szemben legyenek (180 fok). |
| |
|
|
|
|
| Natúrszínek,
Nyersszínek |
| |
Gyûjtônév,
a feldolgozott, de festetlen anyagok (fa, kerámia,
bôr, gyapjú, selyem, vászon,
kender, stb.) természetes színe. A
festetlen fonalra, textiliára, bôrre
gyakrabban mondjuk a nyersszínt, mint a natúrt.
 |
 |
 |
 |
| nyersselyem |
gyapjú |
bôr |
kerámia |
|
| |
Kapcsolódó színnevek: fakó,
bôrbarna, terrakotta, gyapjúfehér,
ekrü, selyemszín, vászonfehér,
kenderszín, beige.
Kapcsolódó árnyalatjelzôk:
|
|
|
|
|
| Tarka
színek |
| |
A tarka és
a szivárványszín közvetlenül
nem színjelölô szavak, de a sokszínûségre
utalnak. A "tarkabarka", "tiri-tarka"
humoros, olykor kissé pejoratív változatok.
 |
 |
| tarka |
a szivárvány
színei |
|
|
| |
 |
|